2025. évi Nobel-díjak

2025. évi Nobel-díjak: Orvosi-élettani kategória
Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért
A Nobel bizottság indoklása szerint a három tudós azonosította az immunrendszer biztonsági őreit, a regulációs T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy immunsejtjeink saját szervezetünket támadják.
Eredményeik reményt nyújtanak az autoimmun betegségek kezelésére vagy gyógyítására, hatékonyabb rákkezeléseket tehetnek lehetővé, és segítségükkel megelőzhetők lehetnek a súlyos szövődmények az őssejtátültetések után – hangzott el a bejelentéskor.
Brunkow a seattle-i Rendszerbiológiai Intézet vezető programmenedzsere, Ramsdell a San Franciscó-i Sonoma Biotherapeutics biotechnológiai vállalat tudományos tanácsadója, Szakagucsi pedig a japán Oszakai Egyetem Immunológiai Kutatóközpontjának professzora.

2025. évi Nobel-díjak: fizika
Idén a fizikai Nobel-díjat John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis kapja. A brit, francia és amerikai kutatók kvantumfizikai felfedezéseikért kapják az elismerést.
A Nobel Bizottság közleménye szerint a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az elektromos áramkörökben történő energiakvantálás területén értek el áttörést.
A három tudós 1985 és 1986 között végzett kísérletei nyitották meg az utat többek között az új generációs kvantumszámítógépek és -szenzorok létrehozásához.
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 119 alkalommal adták át, összesen 229 személy kapta meg. A díjazottak között magyarok is szerepelnek: Lénárd Fülöp, Gábor Dénes, Wigner Jenő és Krausz Ferenc.

2025. évi Nobel-díjak: kémia
Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapták idén a kémiai Nobel-díjat a szerves fémvegyületek egy új keretrendszerének kifejlesztéséért.
A hivatalos közlemény szerint a három kutató olyan, teljesen új molekuláris szerkezeteket alkotott, amelyekben nagy méretű rések vannak, melyeken gázok és más kémiai anyagok át tudnak folyni. Ezekkel az úgynevezett fémorganikus vázszerkezetekkel (metal-organic framework, MOF) egyebek mellett vizet lehet kinyerni a sivatagi levegőből, szén-dioxidot vagy mérgező gázokat lehet megkötni, és kémiai reakciók katalizátoraként is lehet használni őket.
"A munkámban mindig a tudomány megértésének a vágya vezetett."
(Karikó Katalin)