2026. évi Nobel-díjak
Hárman megosztva nyerték el a 2026-os fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat: Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapták a tudományos világ legnagyobb elismerését "a fény által vezérelt ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért".
Az elismerés egy olyan módszerért jár, ami lehetővé teszi a betekintést az idegsejtek munkájába, ahogy emlékeket, érzéseket és viselkedéseket alakítanak az élő agyban. Peter Hegemann és Georg Nagel egy izgalmas fehérjét, a channelrhodopsint fedezte fel egy egysejtű algában, Karl Deisseroth pedig ezt a fehérjét az idegsejtek fény által vezérelt kapcsolójává alakította.
Peter Hegemann a berlini Humboldt Egyetem vezető idegtudományi professzora, Georg Nagel a würzburgi Egyetem Molekuláris Növényélettani és Biofizikai Tanszékének molekuláris növényélettani professzora, Karl Deisseroth pedig a Howard Hughes Medical Institute és a Stanford Egyetem professzora.
Francis Halzen, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója kapta meg a 2026-os fizikai Nobel-díjat, méghozzá az IceCube Neutrínó-obszervatóriumban és a nagyenergiájú neutrínók felfedezéséért végzett munkájáért.
Az az IceCube Neutrínó-obszervatórium leegyszerűsítve úgy működik, hogy a neutrínók beszorulnak a Déli-sark jégsapkájába, reakcióba lépnek a jéggel, ami fényhatással jár, méghozzá a neutrínók útvonala mentén – ezt vizsgálják az obszervatóriumban, hiszen a keletkező fénycsóva alapján meg lehet határozni, hogy a világűr mely pontjából jöttek a neutrínók. Ennek felismerésében volt jelentős szerepe Francis Halzennek, és ennek az eredménye a nagyenergiájú neutrínók felfedezése.
A neutrínók a részecskefizika talán legtitokzatosabb részecskéi, nem véletlenül nevezik őket "szellemrészecskéknek" is. Óriási mennyiségben érik a Földet, sőt földi forrásaik is léteznek (például az atomerőművek), de szinte semmivel nem reagálnak, vagy legalábbis nagyon ritkán. Minden másodpercben több billió neutrínó halad át egy átlagos emberen, de a részecskének egy vastag ólomlap sem akadály.
(forrás: telex.hu)
Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kémikus kapja megosztva az idei kémiai Nobel-díjat "az aszimmetrikus szerves szintézisben fellépő nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért" – jelentették be Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.
Egyes molekulák, például az aminosavak két változatban is léteznek, amelyek egymás tükörképei. Az élő szervezetek azonban a kettő közül csak az egyiket használják. Hosszú ideig rejtély volt a tudósok számára, hogy hogyan alakulhatott ki ez a fajta kémiai aszimmetria. Henri B. Kagan és Kenso Soai azzal nyerték el a 2026-os kémiai Nobel-díjat, hogy kiderítették: hogyan jöhet létre és erősödhet fel a molekuláris aszimmetria, illetve hogyan részesíthet előnyben egy reakció egy tükörképi formát.
A Nobel-díj-bizottság szerint Henri B. Kagan és Kenso Soai munkájának köszönhetően ma már tudjuk, hogy miként alakulhat ki a homokiralitás. Felfedezéseik meghatározó jelentőségűek voltak a gyógyszergyártásban alkalmazott kémiai reakciókat tervező kutatók számára.
2025. évi Nobel-díjak
2025. évi Nobel-díjak: Orvosi-élettani kategória
Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért
A Nobel bizottság indoklása szerint a három tudós azonosította az immunrendszer biztonsági őreit, a regulációs T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy immunsejtjeink saját szervezetünket támadják.
Eredményeik reményt nyújtanak az autoimmun betegségek kezelésére vagy gyógyítására, hatékonyabb rákkezeléseket tehetnek lehetővé, és segítségükkel megelőzhetők lehetnek a súlyos szövődmények az őssejtátültetések után – hangzott el a bejelentéskor.
Brunkow a seattle-i Rendszerbiológiai Intézet vezető programmenedzsere, Ramsdell a San Franciscó-i Sonoma Biotherapeutics biotechnológiai vállalat tudományos tanácsadója, Szakagucsi pedig a japán Oszakai Egyetem Immunológiai Kutatóközpontjának professzora.
2025. évi Nobel-díjak: fizika
Idén a fizikai Nobel-díjat John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis kapja. A brit, francia és amerikai kutatók kvantumfizikai felfedezéseikért kapják az elismerést.
A Nobel Bizottság közleménye szerint a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az elektromos áramkörökben történő energiakvantálás területén értek el áttörést.
A három tudós 1985 és 1986 között végzett kísérletei nyitották meg az utat többek között az új generációs kvantumszámítógépek és -szenzorok létrehozásához.
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta 119 alkalommal adták át, összesen 229 személy kapta meg. A díjazottak között magyarok is szerepelnek: Lénárd Fülöp, Gábor Dénes, Wigner Jenő és Krausz Ferenc.
2025. évi Nobel-díjak: kémia
Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapták idén a kémiai Nobel-díjat a szerves fémvegyületek egy új keretrendszerének kifejlesztéséért.
A hivatalos közlemény szerint a három kutató olyan, teljesen új molekuláris szerkezeteket alkotott, amelyekben nagy méretű rések vannak, melyeken gázok és más kémiai anyagok át tudnak folyni. Ezekkel az úgynevezett fémorganikus vázszerkezetekkel (metal-organic framework, MOF) egyebek mellett vizet lehet kinyerni a sivatagi levegőből, szén-dioxidot vagy mérgező gázokat lehet megkötni, és kémiai reakciók katalizátoraként is lehet használni őket.
2025. évi Nobel-díjak: irodalom
A Svéd Akadémia testülete 2025-ben Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklásban Krasznahorkai látnoki életművének jelentőségét emelték ki, ami az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét. Méltatása során egyrészt az abszurdra, groteszk túlzásokra építő közép-európai prózairodalom Kafkától Thomas Bernhardig tartó hagyományához kapcsolták, de megemlítették, hogy munkájára hatással voltak a kínai, illetve japán utazásai is, melyek több művét is inspirálták.
"A munkámban mindig a tudomány megértésének a vágya vezetett."
(Karikó Katalin)